Galgamácsa honlapja megújult.

Örömünkre szolgál bemutatni községünk új weboldalát. Reméljük elnyeri tetszését. Az oldal egyes részei jelenleg is fejlesztés alatt állnak!

Hírek

A legfrissebb híreket ( amint teljesen befejeződik az oldal frissítése ) itt tekintheti meg.

Képgaléria

Képek Galgamácsáról, programokról és önkormányzatunkról.





További képeket a hivatalos facebook oldalunkon, illetve a régi oldal képgaléria füle alatt talál! További fényképek feltöltése, áttöltése az új oldalra hamarosan!

Egy kis történelem...

Galgamácsa Község a Galga völgyének jellegzetes, népi hagyományait kincsként őrző települése Budapesttől 40 kilométerre található Pest megyében, a Cserhát-alja és a Gödöllői-dombság szelíd lankái között. Az Aszódi járáshoz tartozik, egyben tagja a Veresegyházi Többcélú Kistérségi Társulásnak. A 2102-es és 2105-ös utak találkozásánál terül el, de vasúton is megközelíthető. Galgamácsa Község kiterjedése 43,31 km2. Lakóinak száma közel 2.000 fő. Mácsa a középkortól kezdve lakott település volt. Okleveleink az 1230-as évektől kezdve említik a községet. 1284-ben az Ákos nemzetség kiterjedt uradalmához tartozott. Elnevezése a Sydo nemzetségbeli Mácsa személyhez köthető. A település a mai nevét 1900. november 26-a óta viseli.

1421-ben az okiratok szerint Alsó- és Felsewmacha különálló települések voltak. Érdekes tény, hogy a község a török hódoltság idején sem néptelenedett el, bár 14. századi katolikus temploma kivételével valamennyi épületét földig rombolták. A törökök elleni fölszabadító háború idején Mácsa lakatlanná vált, pusztaként írták össze, azonban 10 éven belül a falu már ismét rendelkezett adóztatható népességgel.

A törökök kiűzése után a helyben maradt lakosság mellé nagy számban települtek be az északi vármegyékből palóc magyarok. Ekkor alakult ki véglegesen a falu palóc jellege, vált nyelvjárása a déli palóc nyelvjárásterület részévé. Néprajzilag Galgamácsa a hagyományait a legutóbbi időkig őrző Galga mente része.

Szinte napjainkig fönnmaradt a falu saját népviselete, színes népszokásainak egész sora (húsvéti öntözködés, húsvéthétfői maskurázás, májfaállítás, mavagyonjárás, Szent Iván napi tűzugrás, aratási- és szüreti fölvonulás, szálláskeresés, kántálás, betlehemezés)

A falu több száz éves vadászati tradíciókkal büszkélkedhet. A környező erdőkben gím- és dámszarvasok csodásan fejlett példányai akadhatnak puskavégre. A Rózsakúti Vadászház és Lovaspanzió minden igényt kielégítő bázisa az időtöltés ezen formájának. A Galgamácsa Bányavölgyi Vadászlőtér alapgondolata a vadászkultúra terjesztése és a polgári lőkultúra visszaállítása. Az érdeklődők a lőtéren lőoktatáson és versenyeken vehetnek részt, de lehetőség van a gyakorlati vadászvizsgára történő felkészülésre és a vizsga letételére is. A Galga Lovasklub szintén várja a pihenésre, lovaglásra vágyó érdeklődőket.

A falusi turizmus kedvelőinek nyújt szálláslehetőséget a Zsigri-ház, amely egy átalakított és magas színvonalon korszerűsített parasztházban ötvözi a 21. század összes kényelmét az egykori csendes kis falu hangulatával.

Galgamácsa jelenét illetően KEOP pályázat keretében elkészült a település szennyvízcsatornázása, a nagyszabású építési munkálatok után folyik az utak és járdák helyreállítása. KMOP pályázat keretében sor került az önkormányzati fenntartású Galgamácsai Hétszínvirág Óvoda energetikai fejlesztésére (napelemes rendszer telepítése). Megtörtént az orvosi rendelő és a házasságkötő terem nyílászáróinak cseréje. Az önkormányzat, a polgárőrség és a rendőrség összefogásával új irodát kapott a két rendőrségi körzeti megbízott illetve a helyi polgárőrség. Az önkormányzat ingyenes közéleti újságot indított MÁCSAI MAGAZIN címmel. A temetőben urnatároló került kialakításra